Bélügyek - ne szégyelljük, kérjünk segítséget!

Szerző: Clinexpert Gyógycentrum + Olvasási idő: 5-10 perc

Emésztőrendszer, talán az egyik legkínosabb probléma, amiről senki sem beszél szívesen. Puffadás, bélgörcsök, égető gyomorpanaszok és az ezeket kísérő jelenségek, amelyeket megnevezni sem merünk. Aztán, ha még el is jutunk odáig, hogy segítséget kérjünk, az leginkább az egy-egy adott panaszra keresi a választ, pedig a megoldáshoz az egész embert figyelni, ismerni kell. Dr. Heringh Zsanett ezt tanulta meg orvosi pályája során és így keresi, ad válaszokat az akár hosszú évek óta kínzó tünetekre. 

A bélrendszer és a gyomor problémái talán a legkínosabb, ugyanakkor talán a legtöbbeket, időszakosan legalábbis biztosan, érintő kérdések. Mert valahogy nagyon nem elfogadott ezekről beszélni, ilyetén orvost is csak a már elviselhetetlen helyzetben keresünk. Amikor puffadunk, a hasunk mondjuk, egy értekezleten hangosan zuborog, amikor kínkeservesen tudunk wc-re menni, vagy akár egy ártalmatlannak tűnő falat után is égő sav tolul a torkunkba. És akkor még ott a dilemma, hogy hogyan fogalmazzuk meg a panaszainkat. Mert kínos az is, ha ráutaló szavakat keresünk, a direkt kifejezések viszont nagyon is taszítóak ma a társadalomban. Dr. Heringh Zsanett szerint fontos, hogy ezen a téren vetkőzzük le a gátlásainkat, mert csakis így találhatunk megoldást. 

„Jó érzés, hogy nekem megnyílnak a betegek és látom, hogy végre tudnak róla beszélni. Mert a büfögés, szellentés, de még a hasmenés, vagy szorulás is ciki nekik. Eleinte még nálam is feszengenek, hogyan mondják el, viszont jó, amikor túllépünk ezeken a korlátokon. Mert beszélni kell. Ez a legfontosabb lépés a gyógyuláshoz. Nem egy páciensem érkezik úgy, hogy már oda-vissza átjárta a világhálót, saját kútfőből elvégeztetett mindenféle vizsgálatokat, majd jön az eredményekkel. És egyre több a panasz már a fiatalok körében is, akik sokkal járatosabbak az internet világában. Persze nyilván van, amelyek ezek közül jó, ha megvannak, de csakis szakember tudja értelmezni és értékelni ezeket. A puffadás, a reflux, a fiataloknál mind gyakoribb epekövesség, vagy a kortyogó bélt okozó úgynevezett SIBO, vagyis kontaminált vékonybél szindróma. A köztudatban alig ismert betegség, amikor a bélbaktériumok felköltöznek a vékonybélbe is, ahol semmi keresnivalójuk nem volna, ez akkor alakul ki, amikor a belekben élő baktériumok egyensúlya felborul és túlszaporodik. De hogyan szaporodnak túl bizonyos baktériumok, mások rovására? Ez számos különböző módon jöhet létre és gyakran olyanoknál jelentkezik, akik sok cukrot, alkoholt és finomított szénhidrátot fogyasztanak.
Bizonyos baktériumtörzsek finomított szénhidrátokkal táplálkoznak, és rövidláncú zsírsavakká bontják le őket, ami szeleket és puffadást okoz. Egy másik baktériumtörzs az epesav sóit bontja le, mielőtt a szervezetnek esélye lenne felhasználni őket, pedig nélkülözhetetlenek a zsírok lebontásához. Nélkülük elégtelen zsírfelszívódás és hasmenés alakul ki. Végül egy harmadik fajta baktérium olyan toxinokat termel, amelyek károsítják a vékonybél hártyát. Ez megakadályozza, hogy a szervezet fel tudja szívni a számára szükséges tápanyagokat”—mondja dr. Heringh Zsanett, aki holisztikusan, az egész embert nézi, mert a testünk működésében minden mindennel összefügg. Itt nincs banális tünet, komolyan kell venni minden panaszt, ami bárkinek problémát okoz. „Látnunk kell, hogy az életmódunk és a táplálkozási szokásaink mennyire befolyásolják testünk működését. Mondok egyszerű példát. Vegyünk, mondjunk egy reggeli rutint. A kávé, a narancslé, esetleg egy pohár citromos víz, ami mellé biztos, ami biztos bekapunk egy nagy adag C-vitamint. Miközben egyikkel sincs gond, hisz a közhiedelemmel szemben még a kávé is, persze ésszerű mértékben egészséges. Csakhogy éhgyomorra fogyasztva puffadást és hasmenést okozhat. Miért? Reggel a legmagasabb a savtermelésünk, így ha nem eszünk előtte, akkor egyszerűen ezek erjedésnek indulnak a vékonybélben, ez okozza a problémákat. Már, ha ezen változtatunk, könnyen megszűnhetnek a panaszok. De gond sajnos a félelem.
Nemcsak a fogadtatástól, a szimptómák alapján elképzelt diagnózistól, de a vizsgálatoktól is. Van egy gyomorfájdalom, véres széklet, vagy nyelési nehézségek, utánajárunk a neten és máris felállítjuk magunknak a diagnózist: tuti rák. Aztán jó esetben még talán a vizsgálati módszereket is felkutatjuk, na, attól meg még inkább pánikba esünk, úgyhogy inkább beletörődünk a sorsunkba. Vagy teljes stresszben megyünk az orvoshoz a legrosszabb biztos tudatában. Pedig egyáltalán nem kellene. Egyrészt a pszichés hozzáállás is rontja a helyzetünket, másrészt sok esetben egy egyszerű életmódbeli váltással kell tesztelni, hogy mi okozhatja a tüneteket. De maguk a vizsgálatok sem olyan drámaiak, mint amiket olvasni, hallani róluk, viszont már bármelyik kérhető nyugodtan altatásban is”—teszi hozzá a doktornő. 

Ne várj, foglalj időpontot most

Egy előre lefoglalt időpontban …
;

Ajánlott cikkek